 |
 |
 |
|
2
és könyörgés által.” A század végétõl fokozatosan terjedõ
konfirmáció az 1830-1840-es években vált országszerte álta-
lánosan gyakorlott szertartássá.
Évszázadok alatt formálódott a konfirmáció rendje és liturgiája.
Állandóan fõ mozzanata maradt a káté kikérdezése, a fogada-
lomtétel, a kézrátétellel való megáldás, az egyháztagok közé
fogadás, az úrvacsorával való elsõ feljogosítás.
Kiállításunkon az 1996-1997-es kalotaszegi konfirmációt
mutatjuk be.
Kalotaszeg az egyik legegységesebb, legszínesebb magyar
nyelvterület. Központja Bánffyhunyad. Nagyjából 50 falu
sorolható ide, amelyek kettõ kivételével reformátusok. A
falvak legjelentõsebb épületei templomok, amelyek közül sok
õriz középkori gótikus részleteket, mint a népmûves ablakok, a
tornyok sarkait díszítõ fatornyocskák. A XVII-XVIII. szá-
zadban a fehérfalú templomokban a padokat, a mennyezetet
festéssel díszítették. Kalotaszegen mûködött a XVIII. század
leghíresebb templomfestõ dinasztiája, az Umling család.
Kalotaszeg népmûvészetét már a múlt század végén felfedez-
ték. Hímzéskincse az egyik leggazdagabb terület. Szinte az
összes magyar népi hímzõtechnikát alkalmazták a
házitextileken és viseletes darabokon. A legismertebb a
nagyírásos és a kisírásos hímzés, amelyek szép példái díszítik
a templomokat.
A reformkedvelõ kalotaszegi népmûvészet csúcsa a nõi vise-
let. Jellemzõi a méltóságteljes vonalak és a színekben való
tobzódás.
A lányok legfõbb ékessége a gyöngyöspárta, ezt a konfirmá-
ció után tehetik fel, amely a fiatalság életében meghatározó
jelentõségû esemény, a felnõtté válás kezdete.
Bánffyhunyadon ekkor úrvacsoráztak elõször, ezért itt a
lányok már a konfirmáció napján felveszik a rátát, Kõrösfõn
hajadonfõvel mennek a templomba. Míg Nyárszón kendõvel
kötik be a fejüket, mert itt egy héttel késõbb, pünkösdkor
járulnak elõször az Úr Asztalához. A fogadalomtétel utáni
megáldáskor Kõrösfõn és Nyárszón ez alaklomra készített
koszorúra térdelnek.
A konfirmáció nem csak az egyén ünnepe, hanem a családé, a
közösségé is, ezért feldíszített pajtában látják szívesen a népes
vendégsereget.
Napjainkban külön nyomatékosítja a konfirmációt, hogy az
ünnepi viselet felöltésével a magyarságtudat megõrzéséhez,
megerõsítéséhez is nagyban hozzájárul.
A pályázatra
érkezett
A Sylvester János életrajz-pályázatra végül is három munka
érkezett. Leghamarabb Oszvald Viktor 7.b osztályos tanuló
adta be, így az Õ munkáját már az elõzõ számban közöltük.
Most elõször Pánczél Mónika 7.b-s diákunk pályázatából
közlünk részletet, majd Hirsch Bence 8-osunk munkájából.
Sylvester János (részlet)
1539-ben megjelent Grammatica Hungaro-latina címû kötete,
amely a magyar nyelv elsõ tudományos rendszerezése. Föl-
fedezi, hogy a magyar nyelv éppúgy szabályokba foglalható,
mint a "szent nyelvek", s e felismerés tudatában kijelenti,
hogy a hazai nyelvet a kimûvelt nyelvekkel egyenrangúvá
lehet tenni.
Nemcsak a magyar nyelv tudatos mûvelésének meghirdetõje
és az elsõ magyar nyelvtan szerkesztõje volt, hanem a Biblia
szövegéhez is egész kis értekezéseket írt magyarázatul, a
mérõeszközök, a pénzek és a betegségek nemeirõl, egy külö-
nösen érdekes statisztikai fejtegetést pedig a "képes beszéd"-
rõl. Másik nagy fölfedezése, hogy antik idõmértékes formában
is lehet magyar nyelven verset írni.
(Páncél Mónika 7.b)
A Grammatica Hungarolatina címlapja
Sylvester János (1504-1555?) (részlet)
1541-ben, amikor Magyarországot két király uralta, belháborúk
zaklatták és törökök kínozták, sõt Budát is elfoglalták, ebben
az évben készült el Sylvester az "Új Testamentum magyar
nyelven" címû fordításával.
A munkához szükséges körülményeket, költségeket Nádasdy
Tamás teremtette meg. Õ tette lehetõvé a mû megjelenését is:
birtokán, - ha rövid idõre is - nyomdát állított fel.
 |