 |
 |
 |
|
3
A Sylvester János által fordított Új Testamentum egy lapja
Sylvester János fordításában gondosan, sõt kínosan ügyelt a
pontos megértésre. Ebbõl fakad a szöveg nehézkessége, ter-
jengõssége.
A könyv ajánlásában, amint megszabadul a latin eredeti nyû-
gétõl, tökéletes, jól pergõ disztichonban fordul az olvasóhoz:
"Az magyar nípnek ki ezt olvassa
Próféták által szólt rígen néked az Isten,
Azkit ígért, íme, vígre magadta fiát..."
Hasonló teljesítményre az idõmértékes verselésben csak a
XVIII. század végén képes újra a magyar költészet.
A történelmi idõk (az ország három részre szakadása) sajnos
nem kedveztek a nyugodt munkálkodásnak. De megjelent
Magyarországon az elsõ nyomtatott, magyar nyelvû könyv!
Varjas Béla így ír róla: szövegkritikai felkészültségében,
filológiai ismeretekben, nyelvi tudatosságban minden biblia-
fordító elõdjét felülmúlta.
(Hirsch Bence 8. osztály)
Mind a három életrajzot teljes terjedelmében fogjuk közölni
iskolánk faliújságján.
A zsüri döntése: I. díjat nyert Hirsch Bence 8. osztály
II. díjat nyert Pánczél Mónika 7.b és
Oszvald Viktor 7.b
Mindhárom pályázónak gratulálunk!
Tanulmány
November 19-én volt Erzsébet napja, Árpádházi Szent Erzsé-
bet ünnepe. Ebbõl az alkalomból közöljük az alábbi életraj-
zot, melyet iskolánk egy diákja állított össze.
Árpádházi Szent Erzsébet
"Látom, hogy Magyarországon egy olyan ragyogó csillag
támad, amelynek fénye elhat egészen Marburgig, Marburgtól
pedig besugározza az egész világot" (Klingsor legendás erdé-
lyi mesterdalnok)
II. András és meráni Gertrúd negyedik gyermeke. Erzsébet
1207-ben Sárospatakon vagy Pozsonyban született. A kor
szokása szerint szülei korán döntöttek sorsáról. 1211-ben
megjelent a királyi udvarban I. Hermann thüringiai õrgróf
leánykérõ küldöttsége. Az õrgróf Hermann fia számára kérte
meg Erzsébet királykisasszony kezét. Valószínû, hogy I.
Hermann egy elõkelõ házassággal akarta helyrebillenteni zilált
anyagi egyensúlyát. Az õrgróf nagy udvart tartott, szerette a
költõket, õ képviselte az irodalmat és a zenét az udvarban.
Felesége, Wittelsbach Zsófia képviselte a vallásos hit
szellemét, ugyanakkor következetes akarattal alakította fiai
jövõjét. 1213-ban iszonyú csapás érte a kislányt. Zsófia ugyan
csak annyit közölt vele, hogy édesanyja meghalt, de a hatéves
Erzsébet álmában véresen összekaszabolt anyját látta, aki
könyörögve kérte közbenjáró imáját, hogy megszabaduljon
embertelen kínjaitól. Erzsébet zokogva, jajongva imádkozott
anyjáért.
1216-ban Erzsébet elvesztette võlegényét a 19. évébe lépõ
Hermannt, így jövõje bizonytalanná vált. Nehéz korszak
köszöntött rá, pontosan akkor, amikor a legnagyobb szüksége
lett volna szeretetre. Egyedül Istenre számíthatott, és ezt jól
tudta. Megsokszorozta imáit, szorongások közepette a
Keresztrefeszítettõl kért erõt. Hallgataggá vált, még feltûnõbb
szeretettel kereste a szegények társaságát, magát is szegény-
nek tartotta. Egyvalaki csendes vonzalma vigasztalta csak:
Lajosé, Hermann testvéréé. Lajosban megérlelõdött az elhatá-
rozás: feleségül veszi Erzsébetet. Gyakran jártak együtt lova-
golni - ilyenkor Erzsébet versenyt száguldott a lovagokkal -, az
udvari összejöveteleken együtt táncoltak. Ha Lajos távol volt,
Erzsébet alig tudta türtõztetni türelmetlenségét, boldogan
vette át ajándékát, amit Lajos soha nem felejtett el hozni.
Szívében hûséget esküdött Erzsébetnek, közölte megfelleb-
bezhetetlen elhatározását a családi tanáccsal, feleségül veszi
Erzsébetet. A fényes esküvõt 1221-ben tartották meg. Az
egyházi szertartást az eisenachi templomban, az ünnepségeket
pedig a wartburgi várban. A háromnapos lagzi ünnepet
jelentett a tartomány szegényeinek is. 1222. március 28-án
Crezburgban megszületett Erzsébet elsõ gyermeke, akit
Hermann névre kereszteltek. 1224. március 20-án,
Nuenbergban hozta világra Erzsébet második gyermekét,
Zsófiát.
1225-ben Lajosnak II. Frigyes hívására hadba kellett vonulnia.
A tartomány kormányzását Erzsébetre hagyta. Nehéz évek
következtek. Éhínség pusztított, járványok tizedelték a
szegényeket. Erzsébet kinyittatta Wartburg magtárát, naponta
900 szegényt élelmezett. Szûkebb családja azonban egyre
növekvõ aggodalommal nézte tékozlását. Tájékoztatták Lajost
Erzsébet "esztelenségeirõl". Lajos Itáliából hazatérve mindent
jóváhagyott, amit felesége tett. Csak egészségét féltette.
Erzsébet bensõségesebb életet akart élni Istennel. Lajos tehát
tudós papot hívatott az udvarba: a híres német szónokot és
aszkétát, Konrád mestert. Konrád mester a legkisebb
engedetlenséget kegyetlen szigorral büntette. Õ maga is
megostorozta Erzsébetet. Szeptember 29-én, Erzsébet egész-
séges kislánynak adott életet. Férje ekkor már halott volt.
Otrantóban, 27 évesen, miután átadta gyûrûjét Berthold ud-
vari papnak, szeptember 11-én elhunyt. Erzsébet elõtt napokig
titkolták a hírt. Aztán Zsófia átadta neki Lajos utolsó üzenetét,
a gyûrût. Erzsébet magán kívül rohant ki a szobából, és
élettelenül omlott a földre. Környezete attól tartott, hogy
 |