 |
 |
 |
|
1
PROTESTÁNS
IFJAK
MAGAZINJA
A Sylvester János
Protestáns
Gimnázium lapja
1998. június 5.
I. évfolyam 7. szám
Tiszteletpéldány
Események
Az elmúlt hétvégén volt Pünkösd ünnepe, ebbõl az
alkalomból adjuk közre az alábbi gondolatokat:
Pünkösdi gondolatok
A három nagy ünnep közül a pünkösd a legkisebb.
Nem egy teológiai vagy egyházi mérce, hanem a közvélekedés,
illetve - ha van ilyen - a közérzékelés szerint. Karácsonykor,
húsvétkor senki nem felejti el, hogy ünnep van, - igaz az
ünneplés módjai eltérõek -, pünkösdkor alig van olyan szív,
amelyet ünnepi érzések töltenének be. Mi lehet az oka
mindennek?
Talán az az egyik oka a pünkösd háttérbe
szorulásának, hogy a hozzá kapcsolódó személy és a hozzá
kapcsolódó események sokkal kevésbé megfoghatóak.
Istenrõl, egy világ feletti valakirõl minden embernek van
elképzelése, még annak is, aki azt mondja, hogy ilyen lény
nincs. Jézust, a szenvedõ Messiást a sok-sok festett vagy
filmes ábrázolás nyomán szinte úgy látjuk magunk elõtt, mintha
"közöttünk feszíttetett volna meg". S noha még nem láttunk
feltámadást, kiben-kiben él egy kép, hogy milyen lehetett a
Feltámadott. De ki (vagy mi) az a Szentlélek? Mit csinál, ill. mit
csinált? Jó, bátrakká tette a tanítványokat, de ez közel sem
olyan konkrét, mint mondjuk a világ megalkotása, vagy éppen
a halál - Jézus általi - tudatos vállalása.
Ezzel a bizonytalansággal függ össze az is, hogy
szinte semmivel nem éltek vissza annyit a
keresztény/keresztyén egyházakban, mint a Szentlélek nevével.
S nincs ember, aki biztonsággal el tudná dönteni, hogy valaki
valóban engedte-e munkálkodni magában a Lelket, valóban
Isten Lelkének vezetésére hagyatkozott-e - engedelmes szívvel,
vagy csupán önös szándékait takargatta, leplezte e szent
névvel. - A bátorság sem garancia arra, hogy valóban Isten
Lelke mûködik-e valakiben, s nem a bosszú lelke (vö. Lk 9,54-
55).
A fentiek leírásával nem az volt a célom, hogy
igazoljam a Lélek ünnepének elszürkülését, hanem az, hogy
rámutassak az egyik lehetséges okra (tudom, vannak más okok
is: népszokások stb.). - Lehet, hogy a Pünkösd ünnepe
külsõségeiben soha nem fog vetekedni sem a Karácsony
fényével, sem a Húsvét elevenségével, ám egyházi ünnepként
visszanyerheti súlyát, ha kevesebb lesz a visszaélés, ha a
Szentlélek Istenre vonatkozóan is betartjuk a 3. (ill. 2.)
parancsolatot, legalább az egyházban. Ne feledjük, Pünkösd, e
kettõs-egy ünnep az egyház "születésnapja" is.
(Koczó Pál, lelkész)
Barlanglátogatás a 7. b-vel
1998. február 28-án a 7.b osztályából 22-en elmentek
"kirándulni". Velünk jött két tanár is: Mónika néni és Bence
bácsi. A Kolossy térrõl indultunk el és a Pálvölgyi
cseppkõbarlang elõtt kötöttünk ki. Aki még nem járt ott, az
úgy érezhette, mintha õ lenne az elsõ magyar, aki legelõször
bejutott a Kárpátok belsõ oldalába. Elõször egy kicsit
körülnéztünk, aztán bementünk a barlangba két idegenvezetõ
segítségével. Tõlük rögtön megtudtuk hogy ezt a barlangot
1904-ben fedezték fel. Egész pontosan két úriember: Scholtz
Pál Kornél és Bagyura János. A barlangnak csak a felét
Szõke Gábor (7.b) rajza
 |