 |
 |
 |
|
Lehet jól kilépve gyalogolni, szerény elemózsián élni és beszívni az esõ utáni levegõt. S lehet úgy baktatni, hogy
lásd, mindenestül lásd a felkelõ napot és a lelkesen iparkodó hangyákat.
Valami ilyesmire szeretnélek rávenni, téged és magamat, mindnyájunkat, akik most együtt elindulunk. Ne vedd
véletlennek, hogy ki kerül melléd, s azt sem, hogy ki vetõdik az utadba. Ne megelõzni akard a másikat, hanem találkozni
vele. Lehet, hogy elõször te viszed, te segíted tovább, de lehet, hogy egy ponton megfordul a dolog, s o akadályozza meg,
hogy elaludj nagy sebesség mellett.
Ha négy, öt vagy hat év után úgy mész tovább, hogy itt találkoztál valakivel, vagy rájöttél annak ízére, hogy
milyen az, ha együtt mennek az úton ketten, hárman vagy többen, akkor nem hiába indult el ez az iskola."
Az újság elsõ számában pályázatot hirdettünk, az iskolaújság nevére. A beérkezett pályázatok alapján lett az iskolaújság
neve: Prím. (A nyertes pályázó Oszvald Viktor, akkor 7.b osztályos diákunk volt.) Néhány gondolat errõl:
PRIM, vagyis Protestáns Ifjak Magazinja, illetve PRÍM, azaz elsõ. Minden ember valamiben elsõ szeretne lenni. Jézus eljövetele óta azt is
tudjuk, hogyan lehetünk elsõk: "De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki
közöttetek elsõ akar lenni, az legyen a rabszolgátok." (Mt 20,26-27.) Ezért aztán, ha ez az iskolaújság is szeretne elsõ lenni, szolgálnia kell.
Szeretném, ha valóban a jót, az igazat, a szépet szolgálná. Az énekeseknek, a zenészeknek eszükbe juthat a címrõl, a prím hangköz. Ez a
két azonos hang közötti hangköz, vagyis az az eset, amikor a két hang valójában egy hang. Ezt az egységet is szeretné újságunk szolgálni:
Ahogyan Jézus kérte az utolsó vacsorán az Atyától: "Legyenek mindnyájan egy." (Jn 17, 22.) ...
Ugyancsak pályázatra érkezett három Sylvester János életrajz. A nyertes munkából közlünk részleteket:
Sylvester János (1504-1555?) (részlet)
1541-ben, amikor Magyarországot két király uralta, belháborúk zaklatták és törökök kínozták, sõt Budát is
elfoglalták, ebben az évben készült el Sylvester az "Új Testamentum magyar nyelven" címû fordításával.
A munkához szükséges körülményeket, költségeket Nádasdy Tamás teremtette meg. O tette lehetõvé a mû
megjelenését is: birtokán, - ha rövid idõre is - nyomdát állított fel. Sylvester János fordításában gondosan, sõt kínosan ügyelt
a pontos megértésre. Ebbõl fakad a szöveg nehézkessége, terjengõssége. A könyv ajánlásában, amint megszabadul a latin
eredeti nyûgétõl, tökéletes, jól pergõ disztichonban fordul az olvasóhoz:
"Az magyar nípnek ki ezt olvassa
Próféták által szólt rígen néked az Isten,
Azkit ígért, íme, vígre megadta fiát..."
Hasonló teljesítményre az idomértékes verselésben csak a XVIII. század végén képes újra a magyar költészet.
A történelmi idõk (az ország három részre szakadása) sajnos nem kedveztek a nyugodt munkálkodásnak. De
megjelent Magyarországon az elsõ nyomtatott, magyar nyelvû könyv! Varjas Béla így ír róla: szövegkritikai
felkészültségében, filológiai ismeretekben, nyelvi tudatosságban minden bibliafordító elõdjét felülmúlta.
(Hirsch Bence, akkor 8. osztály)
A mi osztályunk
A mi osztályunkban nagyon klassz közösség alakult ki. Bár sok nézeteltérésünk van, és ahányan vagyunk, annyi a
véleményünk, azért azt mindenki érzi és tudja, hogy szeretjük egymást. Természetesen (sajnos) vannak olyan emberek az
osztályban, akik eléggé gyorsan föladják, de õrajtuk a közösség szeretete és gondviselése segít. Eddigi életem során ez az
elsõ osztályom, ami egy közösség. Sok helyen nálunk is alakultak kisebb csoportok az osztályban, de hála Istennek, ezeknek
nincs közösségromboló hatásuk. Ha közösségrõl beszélünk, feltétlenül szükséges leszögeznünk, hogy a legfontosabb dolgok
a szeretet, a türelem, a békesség, a szelídség és a közösségi szellem. Ezek az összetartó erõi egy közösségnek. Ha ezeket
megpróbáljuk betartani, akkor egy csodálatos osztályközösséget kapunk. Ha egy osztályközösségben kialakul az egymás
iránti szeretet, akkor nincs olyan dolog, ami ezt az összetartó erõt szétszakíthatná. Tesókáim! Törekedjünk a szeretetre, mert
az egy jó közösséget hoz létre.
(Erdei Tamás, akkor 9. osztály)
Volt olyan szám, amelyben rejtvények, kérdések jelentek meg. Hát - ez nem volt túl sikeres. Az alábbi kérdésekre például - azt
hiszem - egy válasz sem érkezett:
Népek és tájak
1. Miért hívják a Himaláját a világ tetejének?
2. Arizona melyik vidékén vonulhatsz át öszvérháton a földtörténeten?
3. Honnan kapta az Arizonát és Utah-ot átszelõ síkság az emlékmû-völgy nevet?
 |