 |
 |
 |
|
4. A nap melyik idõszakában változtatja meg a közép-ausztráliai Ayers szikla a színét?
(Válaszodban a tájakról írjál részletesebben!)
Sajnos vicc is kevés jelent meg tavaly. Pedig a vidámság nagyon fontos. Ízelítõül kettõ:
- Éttermünk különlegessége a csiga! - dicsekszik a pincér a vendégnek.
- Tudom, tegnap o szolgált ki.
Bemegy Arisztid egy vendéglõbe, és hívja a pincért.
- Azt kérem, amit ott esznek.
Hozza a pincér az ételt két nagy monoklival a szeme alatt, szakadt inggel, tépett nyakkendõvel.
- Parancsoljon uram, de ne higgye, hogy könnyen odaadták.
(közreadta: Füles)
1998 tavaszán megszületett iskolánk jelvénye, ez most már a címlapunkon is látható. Jelvényünkrõl szól az alábbi két írás:
I.
A jelvényen négy betû látható. Középen egy X-nek és egy P-nek látszó (vö. "fegyvernek látszó" tárgy), ami
valójában "khi" és "ró" betû, melyeket két ismertebb görög betû vesz közre: az "alfa" és az "ómega". Ez a két jelkép nem a mi
jelvényünkön találkozik elõször egymással. Együttes megjelenésük éppen az esetleges félreértéseket volt hivatott
kiküszöbölni.
Az egymásra írt "khi" és "ró" ugyanis, melyet ma Krisztus-monogram-ként ismerünk, eredetileg az "archont" szó
rövidítése volt. Ezzel a szóval jelölték Athénban - már a Kr. e. 9. században - az évente változó legfelsõ bírót. Késõbb ezt a
címet viselték más görög hivatalnokok, de egyiptomi, kisázsiai, sõt római államfõk is. A rövidítés rendszerint a szó második
és harmadik betûjébõl áll.
A keresztények igen hamar rájöttek, hogy miként használhatják ezt a rövidítést. Számukra ez a két betû Krisztus
nevének elsõ két betûje volt. A félreértést elkerülendõ azonban kiegészítették két másik betûvel, a szintén Jézusra utaló alfá-
val és ómega-val.
Ez, ti. az egymásra írt "khi" és "ró", vagy ennek stilizált formája volt az a jel, melyet Konstantinusz 312-ben ama döntõ csata
elõestéjén víziójában látott, s melyrõl azt hallotta: "in hoc signo vinces" (e jelben gyõzni fogsz). Mihelyt a gyõzelem biztossá
vált, a Krisztus-monogram lett az új vallás szimbóluma. Használata egyre inkább terjed. Megtalálható festményeken,
pajzsokon, gyûrûkön, lámpákon, sírfeliratokon stb.
"Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég." - A Jelenések könyvében ezt Isten is (Jel 1, 8) és Jézus is
(Jel 22, 13) mondja (magáról). Emiatt azokban az idõkben, amikor nagy viták folytak Jézus személyérõl, e két betû hitvallás
is volt Jézus istensége mellett. Maga az eredeti mondat egyébként kb. azt jelenti, hogy amint egy ábécé elsõ és utolsó betûje
minden betût és ezzel együtt minden szót is magába foglal, mindent, ami létezik, úgy ez a két betû arra a személyre utal, aki
az ég és a föld, a mindenség Ura.
(Koczó Pál, lelkész)
II.
Nekem arról kell röviden számot adnom, miért választottuk éppen ezt a jelet jelvényünk legfõbb - pontosabban
egyetlen - motívumául. Az talán magától értetõdik, hogy szépsége, egyszerûsége és jellegzetes formája is döntõ volt a
választásnál, de elsõ szempontunk annak kifejezése volt, hogy iskolánkban Krisztus személyének kell(ene) a legfontosabbnak
lennie. Katolikus testvéreink szép és pontos megfogalmazását átvéve, azt szeretnénk, hogy iskolánkban "az emberség
mércéje Krisztus" legyen; ezért utal egyedül Õrá a jelvény, méghozzá egy minden keresztyén felekezet számára egyértelmû
jelentésû, közös ókeresztyén jelkép felhasználásával. Ha ezt a mércét tartjuk szemünk elõtt, minden fontos dolog magától
értetõdõen helyére kerülhet az életünkben - legalábbis elvileg.
Mert az, hogy hogyan érvényesüljön ez a mérce a gyakorlatban, már nehezebb kérdés, és hosszabb beszélgetést, sõt
vitát is igényelne. Remélem, erre is sor kerül, sõt talán már sor is került rá osztályfõnöki órán, hittanon vagy akár kisebb-
nagyobb csoportok beszélgetéseiben. Most itt csak annyit: biztos, hogy ez a mérce - mondhatjuk így is, hogy maga Krisztus -
nem nevének állandó emlegetésétõl, nem a rá való sûrû hivatkozástól, nem az égnek fordított vagy mélyen lesütött
tekintetektõl fog valóságosan megjelenni köztünk; nem is a jelvény viselésétõl, hanem attól, hogy hányan várjuk, hányan
akarjuk igazán a jelenlétét. De: jó, ha a jelvény is kifejezi ezt az akaratot.
(dr. Bibó István, igazgató)
Várjuk tehát jelentkezéseteket ötletekkel, írásokkal, rajzokkal, rejtvényekkel! Az iskolaújság eddigi számai a könyvtárban
olvashatók, vagy tanáraidtól kölcsönkérhetõk. Rajtad is múlik, milyen lesz a Prím IV. évfolyama! (A Prím a 2000-2001-es
tanévben nem jelent meg, ezért a 2001-2002-es tanévben indul a IV. évfolyama ezzel a számmal.)
Fõszerkesztõ: Kovácsné Thomann Mónika (jelenleg GYES-en), Aradi Bence
Írják, szerkesztik: a diákok Tördelõ szerkesztõ: Botlik Benedek
 |