 |
 |
 |
|
tulajdonságok megjelenjenek bennünk. Törekedjünk arra is, amit
az 1Kor 3, 1-5. tanít azaz, hogy ne legyünk emberorientáltak, azaz
ne legyünk emberközpontúak. Ne az emberekének, hanem az Isten
bárányainak mondjuk magunkat. Igyekezzünk feldolgozni a múltat,
hiszen Isten ebben is segítségünkre van. Hagyjuk el a folytonos
engedetlenséget, lázadást és az önmarcangolást. Hagyjuk el a
gyerekes imafelfogást: ...hát ha most már nem adja meg az Isten,
akkor nem is imádkozom többet érte.
Olyan jó lenne, ha a megértett szolgálataink vére
"lecsúszna" végtagjainkba. Nõjünk föl végre "...hogy többé ne
legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda
hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító
ravaszságától, hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel
a szeretetben mindenestõl Õhozzá, aki a fej, a Krisztus." (Ef 4, 14-
15.) Ne félj csak hidd, hogy az Úr segíthet rajtad! Õ így bátorít:
"Éljetek méltóan ahhoz az elhivatáshoz, amellyel elhívattatok,
teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel, viseljétek el
egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a lélek egységét, a
békesség kötelékével!" (Ef 4, 1-3.)
(Mindkét írás szerzõje: Erdei Tamás 10. osztály)
Szerkesztõk: Ágó Anna, Kovács Eszter 10. osztály, Mutz Attila 9.a osztály,
valamint Kovácsné Thomann Mónika és Botlik Benedek
Köszönjük a szerzõk, az alkotók és a segítõk munkáját.
Mindenkinek szép és hasznos nyarat kívánunk!
 |