 |
 |
|
- Miért döntöttél úgy, hogy animációs
filmes leszel?
- Nagyon szerettem rajzolni, és valahogy
úgy éreztem, ezt igazán élvezném egész
életemben.
- Milyen képességekkel kell
rendelkeznie valakinek, hogy animációs
filmes legyen?
- Természetesen nagyon jól kell
rajzolnia, de ez közel sem elég. Fontos,
hogy legyen fantáziája és türelme.
Emellett még a szakterület is nagyon
meghatározó, hiszen például egy
forgatókönyvírónak a fantáziája mellett
kell, hogy tudjon gondolkozni a képek
nyelvén. Egy mozdulattervezõnek, aki a
figurák színészi játékát tervezi,
önmagának is jó színésznek kell lennie.
- Kik
dolgoznak
még az
animációs
filmeken?
- A
forgatókönyvírón és a mozdulattervezõn
kívül a rendezõ, az operatõr, a
gyártásvezetõ és természetesen egy
rajzfilmben még a rajzolók.
- Tudtommal nagyon nehéz bekerülni
az egyetemre. Mit csinálhat az, akinek
ez nem sikerül?
- Több olyan mûvészeti iskola van, ahol
érettségi után lehet tanulni, vagy például
a Pannónia Filmstúdióban minden évben
indítanak
tanfolyamoka
t.
- Könnyen el
tud ma
helyezkedni
egy rajzfilmrajzoló?
- Nem mondhatnám, bár elég sok stúdió
van Magyarországon, többségük
Budapesten és Kecskeméten. A
kapcsolatok mindenesetre nagyon
fontosak, hiszen az animációs film világa
elég zárt, nagyon ritka a nyilvános
álláshirdetés.
- Mennyire vannak manapság egyedi
készítésû produkciók?
- Csak pályázatokra készülnek, vagy
pályázaton elnyert támogatásból.
- Azt hallottam, Te is nyertél egy
pályázaton.
- Igen, az MTV minden évben kiír egy
pályázatot, melyen bárki részt vehet,
teljesen kezdõtõl a profiig. Erre egy
reklámfilmet készítettem, amivel sikerült
nyernem.
- Milyen a mostani munkahelyed?
- Az EXIST egy teljesen magyar
tulajdonú stúdió, ahol jelenleg kb. 70-en
dolognak, ennek ellenére mégis
családias. Hat éve mûködik és csak
rajfilmeket készítünk.
- Most éppen milyen filmen dolgoztok?
- Hans De Beer grafikusmûvész
könyvsorozatából készítünk egy 13
részes sorozatot, melynek Kis
jegesmedve a
címe.
- Kiket
tekintesz
példaképeid
nek?
- Sokakat, köztük az EXIST-ben dolgozó
Nepp Józsefet, aki egyben
forgatókönyvíró és rendezõ, mellesleg a
Mézga család atyja és Cakó Ferencet, aki
különleges technikával dolgozik, a
történeteket homokba rajzolja az ujjaival.
(Sándor Eszter)
idegen tájakon
A pelikán városában
Idei osztálykirándulásunk a Felvidék középsõ részére vezetett. Egyik emlékezetes állomásunk volt Losonc városa. E sorok írója 2001.
áprilisában még láthatott itt magyar nyelvû utcatáblákat. Ezeket idén szeptemberre eltávolították. Napjainkban a város lakosságának
kevesebb mint 20%-a vallja magát magyarnak.
Losonc Dél-Szlovákia egyik legforgalmasabb, iparilag és kereskedelmileg is jelentõs, huszonötezer fõs városa.
A város fénykorára utal az 1100-as években felbukkanó Lutetia Hungarorum elnevezés („magyarok Párizsa”) – Bethlen Gábor
1622-ben még a királyi koronát is õriztette itt egy ideig. Losonc szülötte Kármán József, a Fanni hagyományai írója. Lehár Ferenc ifjú
katonakarmesterként a losonci gyalogezrednél mûködött. Viharos történelme során a városka legtöbb történelmi emléke elveszett.
Gyakran volt itt hadszíntér: 1444-ben Hunyadi János a losonci mezõkön vívott csatát a huszitákkal. 1849. augusztusában a kozákok
felégették. Az elsõ és a második világháború is komoly pusztítást végzett a városon. A trianoni békediktátum Csehszlovákiának ítélte. A
szocializmus évei alatt hatalmas panelrengeteg épült a történelmi belváros köré, ahova szlovák családokat telepítettek. Ennek fõ célja a
nemzetiségi összetétel gyors megváltoztatása volt.
A belváros a monarchia hangulatát idézi egy-kétemeletes, eklektikus lakóházaival és a Fekete Sas vigadóval. A monarchia
városaiban ez az elnevezés általános volt a vendéglátóhelyek esetében. A vigadóval szemben áll a zömök, barokk stílusú katolikus
templom. A tér jobb oldalán a régi városháza és a vigadó timpanonja egyaránt õrzi a település jelképét. A beszédes címer - egy kicsinyeit
saját vérébõl tápláló pelikán – arra utal, hogy a város többször lett pusztítás és tûzvész áldozata, de a helyiek akaratából mindig újjáéledt.
A város legértékesebb mûemléke az Ybl Miklós tervezte református templom, melynek magas, karcsú tornya messzirõl is jól kivehetõ. A
neogótikus épület tetejét - a budai Mátyás templomhoz hasonlóan - színes majolikával fedték. Kedves jellegzetessége a torony tetején
álló szélkakas. A templomból óránként hangulatos harangjáték szól. A fõtérrõl a Fõ utcán kisétálva az egyik házon emléktáblát
pillanthatunk meg: 1845-ben e házban lakott Petõfi Sándor. Az utcából kiérve megpillanthatjuk a régi zsinagóga keleties, kupolás
épületét, erõsen romos állapotban. A város zsidóságát a második világháború alatt deportálták, azóta gazdátlanul áll.
 |