 |
 |
|
Ezt a témát még hosszan lehetne fejtegetni. De egy biztos: Liszt orgonamûvei a magyar és az egyetemes zenetörténet örök életû alkotásai,
és a szerzõ munkáságának arculatához elengedhetetlenül szükségesek. (Nagy Gábor)
sport
Az Olimpia igazi lényege
Az olimpiák igazi lényege az eszme: A népek közötti béke, barátság és a nemes
sportszerû vetélkedés. Az elsõ olimpiákat I.e. 776-ban Olümpiában rendezték. Ettõl
kezdve ezer éven át négyévente mindig megrendezték, az olimpia idejére a háborúkat is
félbe szakították.
Természetesen ezek a játékok még mások voltak, mint napjainkban. Kizárólag
férfiak vehettek rajta részt, meztelenül vetélkedve az elsõ helyezetnek kijáró dicsõségért és
koszorúért. Az olimpiák ekkor még rövidebb ideig tartottak, általában csak futószámokból
állt.
Az elsõ újkori olimpiai játékokat 1896-ban rendezték Athénban. 1924-tõl téli
játékokat is rendeznek, ez régen egybeesett a nyári olimpia évével, azonban manapság
kétévente válják egymást. A legközelebbi nyári olimpia 2004-ben, Athénban kerül
megrendezésre (a görögök az 1996-os olimpia rendezési jogát szerették volna megkapni,
hogy az újkori játékok történetében a centenáriumi játékok ismét az alapító helyszínen
lehessen) a következõ téli olimpia viszont 2002-ben Salt Lake City-ben lesz.
Az elsõ újkori játékok óta nagyot fejlõdött –a sportágakkal együtt-az olimpia, ami a
nemzetközi sportkapcsolatok jelenlegi formájának legrangosabb és legnépszerûbb
sporteseménye. Kezdetben csupán atlétikából és ökölvívásból állt. Azóta azonban rengeteg
sportágat felvettek az olimpiai játékok listájára és ez a folyamat még ma is tart. Az
atlétikát is kibõvítették és igazából két részre osztották, nehéz és könnyû atlétikára.
Manapság a játékok több mint két hétig tartanak, és sok más sportág mellett az atlétika és a
labdarúgás követi végig a sporteseményt. Az olimpia nem pusztán egy rangos nemzetközi
verseny. A sportágakban általában évente rendeznek világ és/vagy Európa bajnokságot, de
vannak sportágak, ahol hetente vagy havonta vannak versenyek vagy tornák. Amennyiben
valakinek nem sikerül nyernie vagy jó helyezést elérnie egy hét, hónap, de legrosszabb
esetben is egy év múlva újra próbálhatja. Olimpiát azonban csak négyévente rendeznek,
így egy sportoló aktív pályafutása során maximum két-három olimpián vehet részt. Ha a versenyzõ elront egyet, esetleg pont az olimpia
elõtt lesérõl, kevesebb „próbálkozása” marad olimpiát nyerni. Éppen ezért olyan fontos és nagy fegyvertény, ha valaki olimpiai bajnok,
fõleg ha többszörös. Az olimpiákon a versenyzõk nem igazán anyagi megfontolásból vesznek részt – gyõzelem esetén sem kapnak
jelentõs pénzösszeget-, hanem a dicsõség miatt.
A versenyszámokban az elsõ három versenyzõ a már jól ismer érmeket, szerzi meg. Ezeket az éremtáblázaton összesítik, és ez
alapján felállítanak a nemzetek közti sorrendet. Azonban a harmadik, negyedik, ötödik és a hatodik versenyzõ is kap pontot, amit a
ponttáblázatban összesítenek, és ez alapján is felállítanak egy sorrendet, ami némi kép különbözhet az éremtáblázattól.
Görkorizás télen
Tél van, nagyon hideg, pillanatokon belül esni kezd a hó. Ez borzasztó, gondolják a görkorisok mostanában. Ha visszagondolok a régi
idõkben, hogy örültünk, amikor eljött a hóesés, de most ez legiszonyúbb rémálmaink egyike.
A jégkorisoknak persze kedvez ez az idõ, úgyhogy a legjobb megoldás a jég. Viszont, aki nem akarja elfelejteni a már megtanultakat, az
görizik most is. Én most lefestem a jelenlegi helyzetet, annak ellenére, hogy mostanában nem volt sok idõm kijárni. A helyzet az, hogy a
görkorisok még mindig koriznak, csak a társaságok szétváltak. Vannak, akik a jégre járnak, vagy pihentetik magukat. Most néhány helyet
szeretnék leírni, ahol lehet görkorcsolyázni.
Elsõként a Hõsök Terét említem meg, laikus számára ez a hely a legismertebb. Sohase voltunk sokan, ha voltunk heten, az már óriási
tömegnek számított. Általában 3-4-en voltunk, körülbelül ez az arány most is. A társaság nagyon jó, ezért a jobb korisok is visszajárnak
ide. A baj az, hogy csak kis padkák vannak, lépcsõ sincs, úgyhogy csak az új trükkök megtanulása miatt jó. A következõ állomás a Jászai
Mari tér. Általában 6; 8-an voltunk, kivéve, amikor videóztak, mert akkor olyan 20-an. Vannak lépcsõk, padkák minden méretben. A
legjobb hely korizásra. Sajnos a múltkor csak 2-en voltunk. Itt bomlott fel a társaság igazán. Azt nem tudom mi a helyzet hétköznap,én
csak hétvégén járok ki. Az utolsó hely a Nyugati, ahol a leglazábbak nyomják. Én nem szeretem ezt a helyet, mert túl sokan vannak, alig
 |