 |
 |
|
Miért nem ettem meg az ebédet?
Ez így nem egészen igaz, mert mindenbõl ettem egy kicsit, de
sajnos ezen a napon nem igazán ízlett az ebéd. Lehet, hogy nekem
volt rossz napom, lehet, hogy csak a mamám fõztjére vágytam, de
hát ahány konyha annyiféle íz.
Általában meg szoktam enni az ebédet, sõt gyakran ízlik is.
Ezen a napon például elõször a sütit faltam fel és lehet, hogy ez
volt a baj, mert kinek ízlik a barackospiskótatekercsre a leves és a
fõzelék? Szerintem a Tanár úr is járt már így, ha nem akkor
nagy szerencséje van.
A sietségem oka pedig, az hogy az elõzõ óra idõben véget ért
és szerettünk volna egyszer sorban állás nélkül vagy viszonylag
rövid sorban állással ebédhez jutni. Ugyanis a gólyabálon
kicsikart ígéretünk szerint, kötelességünk a felsõbb osztályos
tanulókat udvariasan magunk elé engedni. Sajnos, vannak, akik
érvényt is szereznek eme igen méltánytalan joguknak. Ha késõbb
megyünk ebédelni, sorban kell állni, de nem is igazán az
ácsorgással van baj, hanem akkor alig jut idõ az ebéd
elfogyasztására. Belátom, hogy sokan vagyunk és kicsi az
ebédlõ, éppen ezért úgy gondolom, hogyha már befejeztem az
evést jobb, ha minél elõbb átadom a helyem, hogy mindenki le
tudjon ülni, aki akar.