 |
 |
|
-Miért hivattál szép királynõ? Tán ellenség jõ?
-Hogy én legyek a világszépe, haljon meg hát Hófehérke.
-Hozd el nekem ifjú szívét, oltsd ki hát az életét.
V.
-Gyere kicsi Hófehérke, járjunk egyet az erdõbe.
Elmentek hát az erdõbe, jártak hát õk körbe-körbe. De a vadász szíve kedves vala, Hófehérke élve marad.
-Fussál kicsi leány! Fuss el innen jó messzire, egy más világra, jó felszínre.
(Hófehérke menekül az erdõn keresztül és bemegy a törpék házába, eszik, iszik, és lefekszik aludni.)
VI. Az erdõ mélyén a törpék, így énekelnek vígan:
(Törpék mennek haza a bányából.)
-Megtépjük mi egymás haját, szeretjük mi a jó piát.
Csirkenyak, csirkenyak, itt van whisky, ott konyak.
Szende, Szundi, Kuka, Morgó, Hapci (hapci!), Tudor, Vidor.
Csirkenyak, csirkenyak, itt van whisky…
Vidor: -Hol a konyak?
VII. Ám a törpék szája tátva marad…
Szende: Ki ivott az üvegembõl?
Szundi: Ki evett a csipszembõl?
Morgó: Kialudt a lámpa?
Hapci: Elkapott a nátha! Hapci!
Tudor: E=MC négyzet, tehát…
Vidor: Vidor vagyok, hát nem csodás?
(Kuka mutogat, erre felmennek a szobába, meglátják Hófehérkét és elmennek aludni.)
De a törpék kegyesen, megvárták a reggelt.
(Reggel van.)
Tudor: Ki vagy te, s mit keresel itt?
(Hófehérke discmant hallgat?)
-Hófehérke a nevem, ez itt az új lakhelyem!
Szerencsétlen leány vagyok,
Édesanyám már rég halott,
Mostohám meg elüldözött, s kitagadott.
Szépen kérlek benneteket,
Osszátok meg lakhelyetek.
Szende: -Jajj! Szegényke! Nem volt ma még ebédje.
Tudor: Rendben! Maradhatsz, ha takarítasz.
Morgó: -Álljunk meg egy percre!
Ez meg minek jött ide?
Nehogy már elhiggyétek,
Vesztõhelyre vigyétek!
Vidor: -Nem lehet ilyen kegyetlen!
Elüldözték már elegen.
Morgó: -Ostobák vagytok mind! Maradjon õ odakint. (Elvonul.)
Tudor: -Ne törõdjünk Morgóval, maradhat nyugodtan.
Hapci: -Hapci!
(Törpék elmennek a bányába, a mostoha megjelenik Hófehérkénél, miután megtudja, hogy még él.) S így maradt az
árva, a törpéknél Istennek hála.