 |
 |
|
Egy szokatlan csütörtök históriája
Idén is megrendezésre került az immár tradícióvá
elõlépett farsangi mulatság. A különbség csupán
annyi volt az eddigi farsangokhoz képest, hogy ebben
az évben Madarassy Luca tanárnõ és Laborczi
Zsuzsa tanárnõ rendezte meg eme kavalkádot.
Délelõtt, a nyelvi napon járhattunk osztályról
osztályra, hogy megismerkedjünk különbözõ EU-s
országok kultúrájával. Digó maffia, spanyol
szenvedéllyel felolvasott adatok tömkelege, portugál
útról való diavetítés, magyar pogácsa litván módra
drámaian elõadott verssel fûszerezve, ír idézetek,
például a Gulliver utazása címû regénybõl, melybõl
megtudtuk, hogy nem is lehetünk annyira büszkék
emberi mivoltunkra (yahoo). Írország képviselõi
tettek róla, hogy még az álarc mögé rejtõzés elõtt
szembesüljünk a szomorú valósággal. Ezután a
különbözõ osztályokban együtt kitöltöttük a megadott feladatlapokat. Ebéd után (ismét az alkalomhoz illõ tápot
kaptunk) vártuk az elõre kihirdetett elõadásokat. Az egyik nyolcadik osztály kitett magáért és két produkcióval is
készült.
Hófehérke történetét
cseppet átalakítva, a szalagavatóról már néhány ismert poénnal tarkítva láthattuk. Sajnos a hangosítás rosszul,
inkább nem volt megoldva. Késõbb a magyar kultúra világába vezettek be minket egy menyegzõ erejéig. Ezen
fellépés alatt rászolgáltunk az emberállat jelzõre, mivel a körülbelül öt percig tartó tánc, s frappáns csujogatások
közepette nem bírt csendben maradni a nép. Többszöri figyelmeztetés után is megmaradt az áhítat elõtti
hirdetésekrõl már oly jól ismert alapzaj. Szégyen. Következett Dürrenmatt drámájából, a
Varga Júlia (Fizikusok)
Három darab – szólt
az arab.