 |
 |
|
10.
8. A bárnai Kis-kõ (379 m):
Ismertetõtábláján ez olvasható: „a Kis-kõ a felsõ-pannóniai (kb.2-3 millió éves)
bazaltvulkanizmus terméke. A vulkáni mûködés törmelékszórással indult, ezt
lávafolyás követte, ami létrehozta a jelenlegi csúcs 20-25 m magas bazaltkúpját. A láva
gázokban és gõzökben igen dús volt, aminek következménye a likacsos szerkezetû
kõzetanyag és a kúp belsejében a 12 m hosszú, 5-6 m széles függõlegesen megnyúlt
üreg is. Ez egy hatalmas gázhólyag. A lávakõzetben ritkaságszámba menõ (1-2 cm-es),
sötét színû piroxénkristályok találhatók.”
Jugovics Lajos még két, a Kis-kõ közelében lévõ közelében lévõ kúpról számol be.
Egyik a kõtõl kb. 150-200 méterre délnyugatra fekszik. 328 méteresnek jelzi, de ezt az erózió
már biztos csökkentette 1968 óta. „Bazalttufakúp”-nak nevezi el barna, közepes szemnagyságú,
kemény tufája miatt.
A másik, az elõbbitõl kb. 250-300 m-re, Mélylápa-puszta felett helyezkedik el. Nagyobb részt
törmelékszórás folytán keletkezett, de lávafolyás is részt vett kialakításában. Ez a lávafolyás
települt a 20-25 m vastag bazalttufára, mely kékesszürke, tömött és sok nagy riolittufa darabot
tartalmaz. Bazaltja sötétszürke, finomszemû, alapanyaga olivin – és augit beágyazásokat foglal
magába.
9. A Hegyeske (484 m):
Bárnától délre helyezkedik el 455 méteres felsõoligocén homokkõ aljzatából csak 26
méterrel magasodik ki. Mégis nagyobbnak látszik, mert üledékes alakzatának oldalai
meredekek a szomszédos völgyel 260-280 méteres térszínére.
Csúcsát csupán lávakitörések hozták létre, oldalain több lávaár folyt szét. Alapzatának
két ellentétes oldalán két bazalttörmelék-halom fedezhetõ fel.
Kõzete szürke, réteges – pados kõzet.
A gázhólyag bejárata
A gázhólyag belülrõl