 |
 |
|
11.
10. A Szép-hely (532 m):
A Bagó-kõtõl délkeletre fekvõ szabályos bazaltkúp az 500 méteres felsõoligocén
homokkõalapzatból magasodik ki. Kialakításában csupán lávakitörés vett részt.
Ez egy embrionális jellegû vulkáni képzõdmény, azaz henger alakú bazalttömeg, amely
függõleges irányban törte át a körülötte lévõ kõzetet, de a felszín fölött már nem
folytatódik.
Jellegzetessége, hogy nagyobb törmeléket, vagy lávát hozott a felszínre.
Kõzete sötétszürke, finoman szemcsés, tömött, réteges – pados bazalt.
11. A Pécs-kõ (542 m):
Salgótarjánhoz közel, tõle keletre magasodik ki oligocén, illetve miocén
homokkõrétegek közül meredek falával ez a szintén embrionális jellegû kúp.
Terjedelmének nagy részét a vulkáni folyamatot megkezdõ törmelékszórás által
keletkezett anyagok építik fel. Ezután a feltörõ láva a már szilárd bazalttufa rétegei közé
férkõzve, felemelte és szétfeszítette azt. Így két nagyobb henger alakú üreget, illetve
hasadékot hozott létre, melyeket
bazalttal töltött meg. Szintén ilyen
kelet-nyugati 5-10 méteres hasadékot
kitöltõ bazalttömeg helyezkedik el a
csúcs déli oldalán.
Egy hasonló 20-40 méter széles
tömeg a kúp északi oldalán
függõlegesen ágyazódott bele a
tufába. Ezeket a bazaltokat az I.
világháború után mind kitermelték, így
ma már csak bazalttufa található itt.
1923-ban még látható volt egy, a
köznyelv által „Hurka – Pécskõ”-nek
nevezett bazalttellér, mely kb. 30
méterrel emelkedett a tufacsúcs fölé.
A kõtõl északra kb. 300 méterre kialakult egy másik bazaltkitörés. A kitörõ láva a
homokkõréteget átfúrva jött a felszínre. Ám ezt a részét az erózió lepusztította és csak a kitörési
tölcsérben megmerevedett kocsánya maradt meg, melyet szintén kibányásztak. A visszamaradt
bazalt oszlopos elválású, sötétszürke, néhol szürkésfekete, tömött szövetû. Nagyon hasonló a
Pécs-kõiéhez, ezzel bizonyítva, hogy azonos magmából erednek.