 |
 |
|
14.
Kilátás õsszel a várból
IX. A bazalt különleges képzõdményein kívüli egyéb
látnivalók
1. A kazári riolittufa:
A riolitképzõdés a miocénban kezdõdött, oka az Európai-tábla vékony kérgének a
Pelso-lemeztöredék alá bukása. A heves, robbanásos riolitkitörések alsó-középsõ-
felsõriolittufái folyamatos, valódi szigettengerekben rakódtak le. A riolit hulló tufaként,
lávaárként és lejtõn lezúduló horzsakõárként (Ignimbrit) egyaránt pusztító munkát
végzett. Majd andezit tört ki, és befejezõdött az andezites-riolitos mûködés. Hihetetlen,
hogy ez a képzõdmény ennyi év elteltével még ma is, szinte fehéren (szürkésen)
világlik ki az õt övezõ környezetbõl. A víz mély barázdákkal tarkította, így még
különlegesebb. A népnyelv zsidótemplomnak hívja.
2. Várak:
A táj a kialakulásán kívül ritkaságszámba megy a Kacsics család által építtetett három
kõvár. Különlegességük, hogy 5 km-es körzeten belül találhatóak.
2.a Somoskõ vára:
A somoskõ szó jelentése somfával borított
kõ. Más felfogás szerint somosodni egyet
jelent a hasadoznival.
A várat a már említett Kacsics nemzettség
Illés ága építtette a tatárjárás után. A
bazaltömlésbõl sok anyagot felhasználtak
építéséhez.
1439-ben elfoglalták a közelében lévõ Salgó
várát a husziták, így a két vár 20 évig
háborúskodott egymással. De nem csak a
huszita – magyar harcok során volt
ellenséges hadiállapot a két vár között.