 |
 |
|
16.
X. Antropogén felszínformálás
A Medvesrõl kevés ember hallott, és aki mégis tudja, hogy hol is van ez a térség,
akkor az nem a természeti szépségei folytán, hanem híres bányái miatt.
A barnakõszenet 1766-ban Matussek Vencel és Fischer Antal fedezte fel a Várberek-
patakban (Eresztvény mellett). Az itt élõ emberek szóltak nekik a füstölgõ földrõl. Ez a
felszín közeli rétegek öngyulladása miatt következett be, talajmelegedést, valamint ezt a
széngázbûzt magával vonva. Olyannyira meleg volt a föld, hogy az emberek azon
sütötték meg ételeiket.
Nagyon sok bányát hoztak létre, sõt új településeket is (Salgóbánya, Rónabánya).
Közép-Európa elsõ ipari fogaskerekû vasútja itt került üzembe Salgóbánya és bányája
között 6 km hosszan.
A bazaltbányászás 1978-ban kezdõdött meg a Bagó-kõnél a holland Jansen Adolf
vezényletével. A bányászat központja Eresztvény lett, melynek neve innen ered: ide
eresztették le siklópályán a fennsíkon kibányászott bazaltot. Innen aztán vasútra rakva
sok helyre szállítottak a jõ minõségû medvesi bazaltból.
Ennek a hajdan jövedelmezõ munkának azonban óriási hátulütõje a környezet
károsítása. A bányászáshoz szükséges fát mind innen a környékrõl szerezték. Óriási
területen vágtak ki fákat, és alakítottak át kaszálókká, mûvelhetõ területekké.
Már csak a csupasz hegyoldalak látványa is elképesztõ, mely sajnos sok részre
jellemzõ.
De nem csupán a táj elcsúfítása az eredménye az erdõirtásoknak, hanem az e
következtében fellépõ erózió, és ezáltal az árvizek pusztító következményei. Az árvíz
nemcsak a patakok mentén rakott le sok iszapot, hanem a réteken is melynek hatására
azok minõsége megromlott.
A folyók vízháztartása is felborult. Források apadtak ki, patakmedrek száradtak ki.
Hihetetlen, de a felszín alatt még nagyobb változások mentek végbe. A bányajáratok
beomlásával a felszínen süllyedések keletkeztek, melyet 4 méter szélesek és 2 méter
mélyek is lehetnek. A Szilvás-kõ büszkeségei egy 13,5 méter széles, 68 méter hosszú
hasadékbarlang és egy 8-10 méter mély 1-2 méter széles, különleges mikroklímájú
hasadék.
Ezekbe a mélyedésekbe sem esne bele szívesen az ember, de kevésbé veszélyes
helyeken is történhetnek katasztrófák. Egy kazári lakos elmondása szerint a
bányászatból visszamaradt homokkúpból szeretett volna anyagot elvinni egy helybéli.
Ám az aljából kivéve megindult az egész rakás és betemette õt. Számára végzetes volt
az, hogy nem ismerete eléggé környezete tulajdonságait.
Tehát nem ajánlott letérni a kijelölt turistautakról, ha nem akarjuk, hogy hirtelen
meglepetés érjen.
Az 1980-as évek közepére ugyan felhagytak a bányászattal, de a bányákat ott
hagyták érintetlenül. A visszamaradt meddõhányókat is csak most kezdi benõni a
növényzet. Az így elfeledett területeket szemétlerakónak használják egyesek.
Reménykeltõ az, hogy a természet próbálja visszahódítani azt, amit elvettek tõle, no
meg, hogy a lelkes természetvédõk szemmel tartják a területet.