 |
 |
|
2.
I. A Medves elhelyezkedése, domborzati adottságai
A Medves Magyarország kis tája Nógrád megye észak-keleti részén. Salgótarján
amellett, hogy megyeszékhely, a tõle nyugatra és keletre lévõ Karancs, illetve Medves
vidékének „fõvárosa”.
Fennsíkja a Nógrád-Gömöri-bazaltvidék Magyarország területére esõ bazaltláva –
takarós – vulkáni fennsíkja. Ennek a kb. 430 km²
–nyi, trapéz alakú bazaltvidéknek,
mely Salgótarján, Terbeléd (Trebel' ovce), Guszona (Husina'), Várgede (Hodejov)
települések között fekszik, északi, nagy része Szlovákiához, és csak a kisebb, déli
része tartozik Magyarországhoz. A trianoni határ olyannyira átnyírbálja a fennsíkot,
hogy bár Somoskõ település még magyar terület (bár volt olyan idõ, amikor ez is
szlovák fennhatóság alatt állt), vára már Szlovákia részre. 2001 óta látogatható magyar
oldal felõl útlevél nélkül. Ott jártunkkor a
havas idõ ellenére sokan kirándultak erre.
Ez a fennsík, melyet nyugaton és délen
Somoskõ, Salgóbánya és Rónafalu határol
a Medves-vidék kevesebb, mint egytized
része. A kistájat a Tarján-patak-Zagyva-
Bárnai-patak határolja. Kiterjedése észak-
déli irányban 6-7,5 km, kelet-nyugati
irányban 2-3 km. Összterülete 12,8 km²,
ebbõl 7,8 km2 van Magyarországon.
Méltán nevezhetõ síkságnak, kiváltképp
déli részén, hisz a Salgóbánya és
Rónafalu között lévõ délnyugati
peremvidékén, a Rónai-lapos, és az ettõl
északra lévõ Medves laposa szinte
teljesen sima, lejtése nagyon alacsony.
Legalacsonyabb pontjai kb. 525
méteresek, átlagos magasságuk 550-570
méter. Legmagasabb pontja a Szlovák
területen lévõ Medves magassa (Medvedia
výšina) 658,6 méter.
A Somoskõi vár mögötti táblán ez
olvasható röviden a táj kialakulásáról: „Az elõttünk elterülõ táblahegyek helyén a pliocén
korban homokkõvölgyek húzódtak. A völgyeket aztán izzó láva töltötte ki, majd a térség
kiemelkedése révén a negyedidõszakban a patakok a szomszédos mállékonyabb
homokkõrészekre tolódtak át. Lepusztulásukkal születtek a jelenkori völgyek, míg az
ellenálló bazaltból a terület magaslatai. Így alakult ki Cerova' vrchovina fordított
(inverziós) domborzata.” (Cerova' vrchovina = Cseres-hegység).
Ezen a szlovák tájon a magyar Medveshez hasonló lávás fennsík alakult ki, pl. a
Pogány-vár, a Monosza, a Ragács, és a Bucsony.
A magyar formakincsnek sincs szégyenkezni valója, hiszen bár a népnyelv a Karancsot
(727 m) hívja Palóc Olimposznak a 90 méterrel kisebb Medves és társai, a Nagy- és
Kis-Salgó, a Pécs-kõ, a Szilvás-kõ, a bárnai Nagy-kõ és Kis-kõ, a Somlya, a Kis-
Somlya, stb. büszkén emelkednek ki környezetükbõl a régen itt zajló folyamatok
tanúiként.