 |
 |
|
7.
3. A Salgó (625 m):
A környék legformásabb bazaltkúpja, csúcsán áll Salgó várának romja, oldalán
sípályával.
Csak bazaltból áll,
mely arra a
következtetésre
vezet, hogy egykori
kitörés vezetett
kialakulásához.
Régebben sokkal
nagyobb kiterjedésû
és tömegû volt. Ezt a
kúp körül elterülõ 3
különálló bazalthalom
bizonyítja, melyeket
az erózió pusztított le
a várhegyrõl.
Kõzete sötétszürke,
tömör bazalt, mely
vastagon oszlopos
elválású.
A vár oldalában lévõ
bazaltoszlopok
4. A Kis-Salgó /Boszorkány-kõ/ Fakó Pál – köve (571 m):
A Salgótól keletre kb. 500 m távolságra, azzal közös alapzaton, alsómiocén,
üledékeken kiemelkedõ kúp egy sztratovulkán. Hasadék mentén tört a felszínre,
mûködése
törmelékszórással
vette kezdetét.
Ezt lávafolyás
követte, mely
nemcsak áttörte a
bazalttufa
rétegeket, hanem egy
részüket fel is
emelte.
Kõzete
szürkésfekete,
vékonyan
oszlopos, tömött
bazalt. Tufája
barna, tömött, szívós,
kemény kõzet.
A vulkáni
formák
különlegességei
láthatóak itt: vulkáni
bombák, azaz a
megolvadt
bazaltba ragadt
kövek, sakktáblás,
oszlopos és
kukoricacsöves bazalt
alakzatok,
bazalttufa –
maradványok,
és bazalt oszlopok
alatt meghajlott kõlemezek. Ez utóbbiak világritkaságok.
Lávától átitatott vulkáni törmelék
„Kukoricacsövesedés” vagy murvásodás:
„A geológiai idõk folyamán a bazalt kristályok nélküli
üveges alapanyaga átkristályosodott. A kristályosodási
feszültség és a
hõmérsékletingadozás hatására ezek a kristályok,
gócok közel
gömb alakban leváltak. Így kukoricacsõre emlékeztetõ
forma alakult ki.
(az ismertetõtábla alapján)
A Boszorkány-kõ a Salgó várból