 |
 |
|
8.
5. A Szilvás-kõ (625 m):
Lejtõjére sípályát alakítottak ki, így növelve a hely látogatottságát. Kerítések is védik
az arra járó kirándulót a mély szakadékoktól.
Bevallom, nekem ez a kõ tetszett a legjobban mély hasadékainak elbûvölõ
sokszínûsége miatt.
Alapja
alsómiocén, szenet
tartalmazó
üledékes réteg. Ez is
sztratovulkán,
melynek mûködése
lávafolyással
vette kezdetét. A láva az
ott lévõ
homokkõrétegekre folyt,
és megpörkölte
azt 20-25 cm
vastagságban.
Így keletkezett a
világosszürke,
tömör, szabályos
oszlopokat
alkotó bazalt.
Majd szünet
következett ezután, hogy
aztán ismét
kitörve barnásvöröses,
hólyagos
bazaltláva települjön
erre, a kúp
felsõ peremének
alkotójaként.
Tetején barnás,
durvaszemcsés, réteges – pados elválású bazalttufa található, ezzel bizonyítva, hogy a
kõ kialakítását törmelékszórás fejezte be.
Szétnyíló sziklahasadék:
Különleges mikroklímájú hasadék:
„Az alábányászottság hatására meginduló süllyedés kettéválasztotta
„A 8-10 méter mély, igen szûk hasadékban
a sziklafalat, majd a leváló rész gravitációsan tovább csúszik lefelé egyre szélesebbé nyújtva a megülõ hideg levegõ a sziklafalak és a
a hasadékot A bazalt irányított szövetû, mely a hólyagocskák rendezettségében nyilvánul meg. környezet árnyékolóhatása miatt nem tud
Ez a szerkezet meredek dõlésû bazalttellérre utal.” felmelegedni, így ott a hõmérséklet mindig
(az ismertetõtábla alapján) alacsonyabb, mint a felszínen. A hó is sokkal
tovább marad meg benne, mint a környezetében.”