 |
 |
|
9.
6. A Bagó-kõ:
Szabályos formájú sztratovulkán, a Szilvás-kõ észak-
keleti végéhez kapcsolódik. Ez is alsomiocén kõzetre
települt.
Itt törmelékszórással kezdõdött a vulkáni mûködés, majd
ezután következett a lávafolyás. (Pont fordítva, mint a
Szilvás-kõnél).
Tufája szürke, tömeges, bazaltja szürkésfekete, tömött,
szabályos elválást nem mutató kõzet.
7. A bárnai Nagy-kõ (519 m):
Bárna község délkeleti oldalán fekszik.
Alapja 450-470 méteres térszínû felsõoligocén
homok, homokkõ. Ennek a sztratovulkán
mûködésének három szakasza különíthetõ el:
törmelékszórással vette kezdetét a folyamat,
melynek erõsségét a barna, tömeges bazalttufában
riolittufa-homokkõ-és agyagrétegek 1-3 méteres
darabjait találták zárványként. Ezután a heves
lávakitörést igazolja, hogy a láva a bazalttufa
darabjait magával ragadva kúpot alakított ki,
melybõl lávaárak folytak a homokkõalapra. Ebbõl
fekete, tömött bazalt keletkezett. Az ezt követõ
lávafolyások világosszürke, réteges – pados,
durvább szemcsés bazaltot hoztak létre. Jellemzõje
a sok és nagy endogén zárvány: augit földpát, olivin,
sõt néha az amfiból több centiméteres kristályai.
Vulkáni kúpjában fekete és szürke bazalt jelenik meg.
Elõbbi csak a kúp felsõ részének közepén található,
melynek keleti és nyugati oldalához függõlegesen
kapcsolódik a szürke bazalt.
A kõ nyugati oldalát és felszínét csak szürke bazalt építi fel.
519 méteres csúcsáról pazar kilátás nyílik a körülötte
elterülõ tájra.
A kõ teteje
A Nagy-kõ oldalról