Bibó István évzáró beszéde
Elhangzott 2005. június 17-én

"Tudtukon kívül angyalokat vendégeltek meg"

A két vers, amelyet hallottunk, nem könnyû és nagyon felnõtt vers; olyan felnõtt verse, aki õrületes erõfeszítést tesz azért, hogy úgy lássa a világot, ahogy gyerekként látta. Másfél hónappal ezelõtt, ballagási ünnepélyünkön az imént is hallott egyik vers alapján erre az erõfeszítésre próbáltam rábeszélni a most búcsúzó tizenkettedikeseket - arra, hogy felnõttként is õrizzék meg a gyermeki látásmódot, a világra való rácsodálkozást. Úgy kellene meglátni a dolgokat felnõttként is, ahogy a kis gyerek látja a lovakat és az angyalokat: csodálatosnak, lenyûgözõnek, hatalmasnak, kicsit érthetetlennek és gyönyörûnek.
Hogy ez miért jó, errõl volt szó a ballagáskor. Most viszont szeretnék a két vers közös témájánál, az angyaloknál maradni, és egy másik szemszögbõl beszélni róluk; ugyanis angyalokkal nemcsak képzeletben lehet találkozni, hanem a valóságban is.
Kik az angyalok, mikor, miért, hogyan jelennek meg?
A Bibliában szó van néhány - nem sok - olyan esetrõl, amelyben angyalok tûnnek fel. Ennek alapján az emberek - sokkal gyakrabban - beszélnek angyalokról, elképzelik, leírják, lefestik õket; sokszor egészen gyönyörûen, de többnyire messze elrugaszkodva attól, amire az eredeti történetek feljogosítanak. "Angyal vagy", mondják, ha váratlan segítséget vagy támogatást kapnak egymástól; becézett kisgyereket csinálnak az angyalból, s azt mondják saját gyerekeiknek: "az angyalka hozta az ajándékot". Férfinévként használják az angyalok bibliai neveit (Mihály, Gábor, Rafael), de gyakran szép, fiatal, szárnyas nõkként ábrázolják õket, pedig a Biblia nem beszél sem az angyalok nemérõl, sem szépségérõl, sem szárnyairól.
A teológusok épp ezért óvatosabbak, s azt mondják: ahogy az "angyal" szó eredeti jelentése küldött, követ, hírvivõ, úgy az angyalok lényege az üzenet, melyet közvetítenek. A többi (pl. szépségük) mellékes. "Az angyal az általa közvetített üzenetért létezik, és nem azért, hogy jó benyomást tegyen az emberekre" - írja Claus Westermann: Isten angyalainak nincs szárnyuk c. könyvében. A Biblia nem angyaltant tartalmaz, hanem találkozásokról beszél, amikor a meglátogatott személy - többnyire azonnal, a küldött érkezésekor, de legkésõbb a távozásakor - felismeri, hogy üzenetet kapott. Pontosabban: az angyal, mihelyt az üzenet végleg célhoz ért, elmegy, eltávozik: Máriától is eltávozott, a Krisztus születését hirdetõ sereg is visszatért a pásztoroktól a mennybe.
De ahhoz, hogy a látogatásból találkozás legyen, az üzenetküldõ és a címzett találkozása a követ, az angelosz közvetítésével, ehhez valami még szükséges: fogadni kell, sõt elfogadni az üzenetet. Készen lenni, ha csipkebokor tüzében, ha zúgva, tetõn és falon át, vagy mennyei seregek sokasága módján érkezik, és meghallani a "szélfuvásnyi gyenge zajt" is; elfogadni az iszonyú angyalt és a hóban álló, fagyoskodó, gyenge angyalt - mert az üzenet nem egyféleképpen érkezhet csak. És meg kellene szívlelni azt az apostoli intést is, amely - szerintem - a Biblia legszebb mondata az angyalokkal kapcsolatban: "A vendégszeretetrõl el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg." (Zsidókhoz írt levél, 13, 2.)
És fel kell készülni arra az idõre is, ha elmegy, ha elmennek az angyalok; mert elmennek, és meg kell állni saját lábunkon azután is. A két vers költõjének az a reménykedõ mondata, hogy "talán õk már nem hagynak el", azt jelenti: aki egyszer találkozott velük, ahhoz bármikor ismét érkezhet angyal, érkezhet üzenet.
Remélem, hogy mindnyájatok életében eljön egyszer ennek a látogatásnak az ideje, s különösen remélem, hogy közületek sokaknak éppen az itt töltött néhány év alatt. Találkoztatok-e ezekkel az angyalokkal? Meglátogattak-e Benneteket? Mi ebben reménykedünk, ezért dolgozunk és fohászkodunk - hogy minél többen közületek itt, ezalatt, az iskolában éljétek át legalább az elsõ találkozást - mert lehet, hogy máskor is jönnek. És fõleg ne feledjétek, hogy ebben a kontextusban angyal mindenki lehet: akármelyik társatok éppúgy, mint bárki az iskola dolgozói közül, talán még egy tanár is; szüleitek éppúgy, mint egy szembejövõ járókelõ, vagy akár egy hajléktalan az utcán.
Ezt kívánom nektek, nemcsak a nyárra; amelyre természetesen kívánok szép vakációt és jó pihenést is. De kívánok az érettségizendõknek és jövõre idejáró hetedikeseknek és a korban köztük lévõknek egyaránt egész életre szóló találkozást az angyalok által közvetített üzenettel; és azt is, hogy végül benneteket se hagyjanak el soha.