LACHTAL SÍ TÁBOR 2009.01.19-24 Beszámoló egy kezdõ síelõ tollából.

Nem tudom,ki hogy van vele,de én nagyon vártam a január 19-ét, hogy végre induljunk síelni.

Hét órát buszoztunk, de megérte mert, Lachtal gyönyörû volt.

Elsõ nap megkaptuk a szobáinkat, pakolásztunk és aki gyorsan elkészült még síelhetett egy órányit.

Már ezen a napon a tanárnõ elkezdett tanítgatni minket, kezdõket.

A második nap már izgalmasabb volt, mert átsíeltük a "Kinder-Lachtal" kapuit. Egy két perc és máris jöttek a problémák...meg kellett szenvednünk a felvonóval.

Nem volt könnyû, de sikerült. Felértünk a dombocska tetejére és liba sorba kisebb-nagyobb sikerrel követtük a tanárnõt.

Az elsõ napokban sokat tanultunk, negyed 10-tõl fél négyig síeltünk, csak ebédidõben pihentünk.

A nap végére már jól esett a pihenés. Délutánra tele voltunk az esésektõl lila foltokkal, és izomlázunk is volt.

A legizgalmasabb a negyedik nap volt, mert a 6 személyes felvonóval 2 km-t mentünk felfelé és közben nem bírtunk betelni az elénk táruló gyönyörû látvánnyal. Az igazi izgalmak csak most kezdõdtek, mert innen le is kellett jutni. Astrid tanárnõt követve szépen lassan, biztonságosan síeltünk. Egy két esés után valamikor leértünk, aztán újra fel és le, fel-le. Másnap már besíeltük az összes pályát és közben csodáltuk a természetet.

Már nem voltunk kezdõk, mert ugyan még lassan, de majdnem minden pályát biztonságosan kanyarogva meghódítottunk. Nagyon élveztük és már alig estünk.

Nagyon gyorsan telt az idõ hipp-hopp fél 4 lett és visszasíeltünk a szálláshoz. Szerencsére 2-3 m-re álltunk meg a bejárati ajtótól, mert pályaszálláson laktunk.

Szombaton még síeltünk egy utolsót és indultunk haza. Mondanom sem kell, mennyire nem volt kedvünk.

A végére elmondhattuk: MIK VAGYUNK MI? SÍBAJNOKOK
ÉS MIT SZERETÜNK MI? HÓ-HÓ-HÓ

Remélem jövõre is lesz sí tábor, mert nagyon-nagyon jó volt.

Fényképek itt érhetõek el.